Költségtérítés távmunka esetén: ezek az új szabályok

A koronavírus-járvány megfékezésének érdekében egyre több munkáltató dönt az otthoni munkavégzésről (home office), amelynek költségei szükségszerűen a munkavállalóknál jelentkeznek. A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos munkaügyi és költségelszámolási szabályok alkalmazásáról a 487/2020. kormányrendelet tartalmaz előírásokat.

A kormányrendelet fontos előírása, hogy kiterjeszti a távmunkavégzés fogalmát, ugyanis a veszélyhelyzet ideje alatt

» a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek,

» a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 86/A §-át nem kell alkalmazni.

Az Mt. és az Mvt. hivatkozott rendelkezései szerint a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
Olvassa el az Adózóna koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egyéb cikkeit is!

Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi. A kormányrendelet értelmében viszont a veszélyhelyzet idején az olyan otthoni munkavégzést is távmunkának lehet tekinteni, amelyet nem feltétlenül számítástechnikai eszközzel, elektronikus kapcsolattartással végez a munkavállaló.

Ezzel összefüggésben a veszélyhelyzet idején eltérően kell alkalmazni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit is.

Az Szja tv. 3. számú melléklet II/24. pontjának hatályos előírása szerint „a munka törvénykönyvének a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költség(ek) megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a következő, igazolt kiadás(ok) alapján számolhat el költséget:

a) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás,

b) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg, az értékcsökkenési leírást egyebekben – a III. fejezetben foglaltaktól függetlenül – a 11. számú melléklet értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és a költségként történő elszámolás feltétele külön részletező nyilvántartás(ok) vezetése,

c) az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),

d) a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni”.

Ezzel szemben a kormányrendelet 2. paragrafusa értelmében, ha a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállaló az Szja tv. idézett rendelkezésének c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el, a veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül költségként veheti figyelembe a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget (jelenleg 16 100 forint).

Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül igazolás nélkül elszámolhatónak.

A távmunka esetén fizetett költségtérítés olyan, a 08-as bevallásban feltüntetendő kifizetés (a munkavállaló olyan bevétele), amelyből levonható a rendelet szerinti igazolás nélkül elszámolható tétel, vagyis, ha a két összeg egyezik, nem keletkezik adó- és járulékalap.

A munkáltató több költségtérítést is fizethet, mely esetben az igazolás nélkül elszámolható résszel szemben – véleményem szerint – nincs akadálya az idézett rendelkezés a) és b) alpontja szerinti költség/értékcsökkenés elszámolásának sem, illetve ennek hiányában azt munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelemként kell figyelembe venni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ismertetett szabályok csak az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkoznak, így például a megbízási szerződés alapján vagy társas vállalkozás személyes közreműködésre kötelezett tagjaként otthon dolgozók az Szja tv. általános szabályai szerint számolhatnak el költséget, illetve kaphatnak költségtérítést.